Mahabharat - महाभारत in Hindi

महाभारत हिन्दुओं का एक प्रमुख काव्य ग्रंथ है, जो स्मृति वर्ग में आता है. कभी कभी केवल "भारत" कहा जाने वाला यह काव्यग्रंथ भारत का अनुपम धार्मिक, पौराणिक, ऐतिहासिक और दार्शनिक ग्रंथ हैं. विश्व का सबसे लंबा यह साहित्यिक ग्रंथ और महाकाव्य, हिन्दू धर्म के मुख्यतम ग्रंथों में से एक है. इस ग्रन्थ को हिन्दू धर्म में पंचम वेद माना जाता है. यद्यपि इसे साहित्य की सबसे अनुपम कृतियों में से एक माना जाता है, किन्तु आज भी यह ग्रंथ प्रत्येक भारतीय के लिये एक अनुकरणीय स्रोत है. यह कृति प्राचीन भारत के इतिहास की एक गाथा है. इसी में हिन्दू धर्म का पवित्रतम ग्रंथ भगवद्गीता सन्निहित है. पूरे महाभारत में लगभग 1,10,000 श्लोक हैं, जो यूनानी काव्यों इलियड और ओडिसी से परिमाण में दस गुणा अधिक हैं.

हिन्दू मान्यताओं, पौराणिक संदर्भो एवं स्वयं महाभारत के अनुसार इस काव्य का रचनाकार वेदव्यास जी को माना जाता है. इस काव्य के रचयिता वेदव्यास जी ने अपने इस अनुपम काव्य में वेदों, वेदांगों और उपनिषदों के गुह्यतम रहस्यों का निरुपण किया हैं. इसके अतिरिक्त इस काव्य में न्याय, शिक्षा, चिकित्सा, ज्योतिष, युद्धनीति, योगशास्त्र, अर्थशास्त्र, वास्तुशास्त्र, शिल्पशास्त्र, कामशास्त्र, खगोलविद्या तथा धर्मशास्त्र का भी विस्तार से वर्णन किया गया हैं.

A Mahabharat (szanszkrit: महाभारतम्, Mahābhāratam, hangsúlyos [məɦaːbʱaːrət̪əm]) egyike a két fő szanszkrit eposzairól ősi India, a másik a Rámájana.

A Mahabharat egy epikus elbeszélés a kuruksetrai háború és a sorsa a Kaurava és Pandava hercegek. Azt is tartalmaz filozófiai és vallásos anyag, mint például a vita a négy „célokat az élet”, vagy puruṣārtha. Közül a legfontosabb művek és történetek a Mahabharat vannak a Bhagavad Gita, a történet Damayanti, rövidített változata a Rámájana és a történet Ṛṣyasringa, gyakran tekintik alkotások saját jogon.

Hagyományosan, a szerző a Mahabharat tulajdonítják Vyasa. Számos kísérletet, hogy megfejtse a történelmi növekedés és kompozíciós rétegek. A legrégebbi fennmaradt a szöveg egyes részeit úgy gondolják, hogy nem sokkal idősebb, mint körülbelül 400 BCE, bár az eredetét az epikus valószínűleg csökken között a 8. és 9. század ie. A szöveg valószínűleg elérte a végleges formáját a korai Gupta időszakban (c. 4. század CE). A cím lehet fordítani, mint „a nagy mese a Bharata dinasztia”. Szerint a Mahábhárata maga a mese meghosszabbodik egy rövidebb változata 24.000 vers címe egyszerűen Bharata.

A fő történet a munka, hogy a dinasztikus harc a trónt Hastinapura, a királyság uralkodott a Kuru nemzetség. A két biztosíték ága a családnak, hogy részt vegyenek a harc a Kaurava és Pandava. Bár a Kaurava a vezető ága a családnak, Duryodhana, a legidősebb Kaurava, fiatalabb, mint Yudhishthira, a legidősebb Pandava. Mindkét Duryodhana és Yudhishthira azzal, hogy első sorban, hogy örökölje a trónt.

A harc csúcspontja a nagy csatája Kurukshetra, amelyben a Pandavas végső soron győztes. A harc termel komplex konfliktusok a rokonság és barátság eset, hogy a családi hűség és szolgálati előbbre, ami helyes, valamint a fordítottja is.

A Mahabharat maga végződik halállal, Krishna és az azt követő végén dinasztiája és megmászta a Pandava testvérek a mennybe. Azt is kezdetét a hindu Kali-Yuga, a negyedik és egyben utolsó éves korában az emberiség, ahol nagy értékeket és nemes eszme összeomlott, és az emberek felé a teljes feloldódását helyes cselekvés, az erkölcs és az erény.